Foreløpig inneheld dette dokumentet berre Qabbalàt šabbát-delen av den jødiske fredagskveldsgudstenesta. Det langsiktige målet er å inkludere heile fredagskveldsgudstenesta i transliterert (transkribert) hebraisk og i norsk omsetjing. Originalteksten med hebraiske skriftteikn vil ikkje bli inkludert, i det minste slik plana er no.
Hovudtrekka i sefardisk og aškenazisk liturgi er dei same, men på det praktiske plan er det mange skilnader. Teksten i dette dokumentet følgjer i hovudsak den spansk-portugisiske sefardiske tradisjonen frå Nordvest-Europa (Minhàg q"q sefaradím / Minhag Sefarad), med nokre tillegg i tråd med den marokkanske sefardiske tradisjonen.
Du kan lesa meir om sjølve synagogerommet her.
Qabbalàt šabbát | ||||
(Spansk-portugisiske sefardím går rett til Mizmór leDavíd.) Marokko: Menigheita syng Høgsongen, «Šír hašširím»: | ||||
Salomos høgsong... |
Šír hašširím... | |||
| ||||
Davidssalme 95
Kom, lat oss juble for den Evige,
lat oss møtast i åsynet Hans med takk,
for den Evige er ein stor gud,
som har djupna av jorda i handa Si,
som eig havet, og Han laga det;
Kom! lat oss bukke, kaste oss ned,
For Han er vår Gud,
«Herd ikkje hjarta dykkar som i Meribá,
da fedrane dykkar freista Meg,
I førti år tynga den ætta Meg,
Som eg svor over i raseriet Mitt:
|
Tehillím 95: Lekhú nerannená
Lekhú nerannená làAdonáy,
Neqaddemá fanáv betodá,
Ki Él gadól Adonáy,
Ašer biyadó meḥqeré árets,
Ašer lo hayyám vehú ŋasáhu,
Bó’u ništàḥavè venikhráŋa,
Ki hú Elohénu,
Ál taqšú lebabkhèm kiMribá,
Ašer nissúni abótékhèm,
Arbaŋím šaná aqút bedór,
Ašer nišbáŋti beappí,
| |||
| ||||
| ||||
Davidssalme 29 Ein salme av David:
Gjev den Evige æra av Namnet Hans,
Den Eviges røyst er over vatna,
Røysta åt den Evige med kraft,
Røysta åt den Evige bryt sedertre,
og får dei til å hoppe som ein kalv,
Røysta åt den Evige deler flammar. Røysta åt den Evige skakar øydemarka,
Røysta åt den Evige får koller til å kalve
Den Evige sat på Floda si tid,
Kraft skal den Evige gjeva sitt folk,
|
Tehillím 29: Mizmór leDavíd, habú lAdonáy Mizmór leDavíd,
Habú lAdonáy kebód šemó,
Qól Adonáy ŋal hammáyim,
Qól-Adonáy bakkóaḥ
Qól Adonáy šobér arazím,
Vayyarqidém kemo-ŋégel,
Qól-Adonáy ḥotséb láhabot éš. Qól Adonáy yaḥíl midbár,
Qól Adonáy yeḥolél ayyalót
Adonáy lammabbúl yašáb,
Adonáy ŋóz leŋammó yittén,
| |||
| ||||
Mišná Šabbát, kap. 2, v. 1–7
|
Mišná Šabbát 2:1-7: Bammè madliqín
| |||
| ||||
Rab Šelomo HaLeví AlQabéṣ: Lekhá dodí Refreng:
|
Lekhá dodí Refreng:
| |||
| ||||
Talmúd Bablí Berakhót 64aRibbí Eleŋazár sa (at) ribbí Ḥaniná sa: Dei lærde aukar freden i verda; som det er sagt: «Og alle borna dine skal lære om Herren; og stor skal freden åt borna dine vera.» Les ikkje banáyikh (borna dine), men bonáyikh (vismennene dine). «Fred vere innom veggene dine, velstand i slotta dine. På grunn av søskena mine og vennene mine seier eg no fred vere i deg. På grunn av Herren vår Guds hus søkjer eg det som er godt for deg. Og du skal sjå borna til borna dine, og fred i Israel. Stor fred har dei som elskar læra di, og dei kan ikkje vakle. Den Evige vil gjeva kraft åt folket Sitt; den Evige vil signe folket Sitt med fred.» |
Talmúd Bablí Berakhót 64aAmár ribbí Elŋazár, amár ribbí Ḥaniná: Talmidé ḥakhamím marbím šalóm báŋolám, šennèemár: Vekhól-banáyikh limmudé Adonáy, veráb šalóm banáyikh. Ál tiqré banáyikh, ellá bonáyikh. Yehí šalóm beḥélékh, šalvá bearnotáyikh. Lemáŋan aḥáy veréŋáy, adábberá-nna šalóm bákh. Lemáŋan bét-Adonáy Elohénu, abaqšá tób lákh. Ur’é-baním lebanèkha, šalóm ŋal-Yisraél. Šalóm ráb leóhabé tóratèkha veén lámo mikhšól. Adonáy ŋóz leŋammó yittén, Adonáy yebarékh et-ŋammó baššalóm. | |||
| ||||
Qaddíš derabbanán Stort og heilagt vere Hans store Namn (Amén!),
Hans store Namn vere signa, for evig og alltid vere det signa (Amén!); og prisa, og glorifisert, og gjort høgt, og løfta, og æra, og heva, og lovprist, Namnet åt den Heilage, signa vere Han (Amén!), høgt som Han er over all signing, hymnar, lovprisingar, og trøystar som blir sagde på jorda, og sei de «amen» (Amén!). For Israel, og for rabbinarane, og for studentane deira, og for alle studentane av studentane deira, som studerer den heilage Loven, på denne staden, og på alle andre stader, vere det, for oss og for dei, hugnad, godheit og miskunn, frå Herren over himmel og jord, og sei de «amen» (Amén!). Vere det stor fred frå himmelen (liv!), liv, overflod, frelse,trøyst, berging, heiling, frigjering, tilgjeving, soning, auke, og fridom, for oss, og for heile Israels folk, og sei de «amen» (Amén!). Skaparen av fred i sine høge himlar, må Han skapa fred i sin miskunn, for oss og for heile Israel, og sei de «amen» (Amén!). |
Qaddíš derabbanán Yitgaddál veyitqaddáš šeméh rabbá (Amén!),
Yehé šeméh rabbá mebarákh, leŋalám leŋálme ŋálmayyá yitbarákh (Amén!); Veyištabbáḥ, veyitpaár, veyitromám, veyitnassé, veyithaddár, veyitŋallé, veyithallál, šeméh dequdšá, beríkh hú (Amén!), leŋélla min kol-birkhatá, šíratá, tišbeḥatá, veneḥámatá, dáamirán beŋálma, veimrú amén (Amén!). ŋAl Yisraél, veŋal rabbanán, veŋal talmídéhón, veŋal kol-talmidé talmídéhón, deŋásqin beoraytá qadištá, di beatrá hadén, vedi bekhól-atar váatár, yehe lána ulhón, ḥinná, veḥisdá, veráḥamé, min qodám maré šemayyá vearŋá, veimrú amén (Amén!). Yehé šelamá rabbá min šemayyá (Ḥayyím!), ḥayyím, vesabáŋ, víšuŋá, venéḥamá, vešézabá, urfuá, ug’ullá, usliḥá, vekhappará, verèvaḥ, vehatsalá, lánu, ulkhól-ŋammó Yisraél, veimrú amén (Amén!). ŋOsé šalóm bimromáv, hú beraḥamáv yáŋase šalóm ŋalénu, veŋal kol-Yisraél, veimrú amén (Amén!). | |||
| ||||
Davidssalme 92: Salme, ein song for sabbatsdagenSalme, ein song for sabbatsdagen: Det er godt å takke den Evige
å fortelje om godheita di om morgonen,
til tistrengs lyre og harpe,
For du gledde meg, Evige, med verket ditt;
Kor store er gjerningane dine, Evige!
Ein uvettug man veit det ikkje,
Om dei onde grør som graset,
Men du er høg for evig, Evige. For sjå fiendane dine, Evige!
Og du gav meg kraft som ein villokse,
Og auga mitt ser seiersrikt på fiendane mine;
Rettvise grør som palmer;
Planta i huset åt den Evige;
Til alderdoms ber dei frukt;
For å fortelje at rettvis er den Evige;
|
Tehillím 92: Mizmór šír leyóm haššabbát.Mizmór šír leyóm haššabbát. Tób lehodót lAdonáy
Lehaggíd babbóqer ḥasdèkha
ŋAle-ŋasór váŋalé-nábel
Ki simmaḥtáni Adonáy befáŋolèkha
Ma-ggádelú máŋasèkha Adonáy
Iš báŋar ló yédáŋ
Bifróaḥ rešaŋím kàmo-ŋéseb
Veattá maróm leŋolám Adonáy. Ki hinné oyebèkha Adonáy
Vattárem kir’ém qarní
Vatabét ŋení bešuráy
Tsaddíq kattamár yifráḥ
Šetulím bebét Adonáy
ŋÓd yenubún besébá
Lehaggíd ki-yašár Adonáy
| |||
| ||||
Davidssalme 93: Den Evige regjerer Den Evige regjerer, kledd i sin skrud,
Fast står tronen din frå gamalt;
Frå straumane steig det, Evige,
Over drønet av dei veldige vatna,
Vitnesbyrda dine er svært pålitelege;
|
Davidssalme 93: Adonáy malákh Adonáy malákh géút labéš
Nakhón kis’akhá méáz méŋolám áttá. Náse’u neharót Adonáy,
Miqqolót máyim rabbím
ŋÉdotèkha nèemnu meód
| |||
ŋArbít for ŋèreb shabbátŋArbít er hovuddelen av kveldsgudstenesta, og inneheld bl.a. Bárekhú (oppfordring til lovprising), Shemáŋ Yisraél (Hør, Israel!) og ŋamidá (ei bønn som inneheld 7 berakhót (velsigningar) på shabbát og 18 (i nyare tid: 19) berakhót på kvardagar). Teksten til ŋarbít er på veg... | ||||
| ||||
Qaddíš leŋélla Stort og heilagt vere Hans store Namn (Amén!),
Hans store Namn vere signa, for evig og alltid vere det signa (Amén!); og prisa, og glorifisert, og gjort høgt, og løfta, og æra, og heva, og lovprist, Namnet åt den Heilage, signa vere Han (Amén!), høgt som Han er over all signing, hymnar, lovprisingar, og trøystar som blir sagde på jorda, og sei de «amen» (Amén!). |
Qaddíš leŋélla Yitgaddál veyitqaddáš šeméh rabbá (Amén!),
Yehé šeméh rabbá mebarákh, leŋalám leŋálme ŋálmayyá yitbarákh (Amén!); Veyištabbáḥ, veyitpaár, veyitromám, veyitnassé, veyithaddár, veyitŋallé, veyithallál, šeméh dequdšá, beríkh hú (Amén!), leŋélla min kol-birkhatá, šíratá, tišbeḥatá, veneḥámatá, dáamirán beŋálma, veimrú amén (Amén!). | |||
| ||||
Bárekhú
(NB! Bárekhú blir berre sagt i minyán.)
| ||||
Hammáŋaríb ŋarabímLeiaren seier: | ||||
Signa vere Du, Evige, vår Gud, herskar over Verda, som får kveldane til å kveldast med ordet Sitt, med visdom får portane til å opnast, med forståing får tidene til å endrast, og endrar årstidene, og ordnar stjernene i vaktene deira på Himmelkvelvingen, etter viljen Sin. Skapar av dagen og natta, som får lyset til å vike for mørkret, og mørkret for lyset; som får dagen til å gå over og natta til å komma, og som set skilje mellom dag og natt — Adonáy Tsebaót er namnet Hans. Signa vere du, Evige, som får kveldane til å kveldast. |
Barúkh attá Adonáy (Barúkh Hú uBarúkh Šemó), Elohénu mèlekh háŋolám, ašér bidbaró máŋaríb ŋarabím, beḥokhmá potéaḥ šeŋarím, bitbuná mešanné ŋittím, umáḥalíf et-hazzemanním, umsaddér et-hakókhabím, bemišmerótéhém báraqíaŋ, kirtsonó. Boré yomám valáyla, golél ór mippené ḥóšekh, veḥóšekh mippené ór. Hamáŋabír yóm umébi láyla, umabdíl bén yóm ubén láyla, Adonáy tsebaót šemó. Barúkh attá Adonáy (Barúkh Hú uBarúkh Šemó), hammáŋaríb ŋarabím (Amén). | |||
Ahabát ŋolámLeiaren seier: | ||||
Med evig kjærleik har du elska Israels Hus, ditt folk; lov og bod, reglar og dommar har du lært oss. Derfor, Evige, vår Gud, når vi legg oss og når vi står opp, vil vi diskutere reglane dine; og vi vil glede oss og juble over læreorda frå loven Din, og boda Dine, og reglane Dine, i all æva — for dei er livet vårt og lengda av dagane våre, og over dei vil vi dvele dag som natt; og måtte kjærleiken Din aldri vike frå oss i æva. Signa er Du, Evige, som elskar folket Ditt Israel. |
Áhabát ŋolám, bét Yisraél ŋammekhá ahábta. Torá umitsvót, ḥuqqím, umišpatím, otánu limmádeta. ŋAl-kén, Adonáy Elohénu, bešokhebénu, ubquménu, nasíaḥ beḥuqqèkha, venismáḥ venáŋalóz, bedibré talmud Tóratèkha, umitsvotèkha, veḥuqqotèkha, leŋolám vaŋèd. Ki hém ḥayyénu, veórekh yaménu, ubahèm nehgè yomám valáyela. Veáhabátekhá ló tasúr mimmènnu leŋólamím. Barúkh attá Adonáy (Barúkh Hú uBarúkh Šemó), ohéb et-ŋammó Yisraél (Amén). | |||
Šemáŋ Yisraél
Det er tradisjon å resitere šemáŋ med taŋamím.
| ||||
5. Mosebok, kap. 6, v. 4–9Hør, Israel: Den Evige er vår Gud, den Evige er éin. Velsigna vere æresnamnet åt riket Hans i all æva. ... |
5. Mosebok, kap. 6, v. 4–9Šemáŋ Yisraél; Adonáy Elohénu, Adonáy eḥád. (Barúkh šém kebód malkhutó leŋolám vaŋéd.) Veahábta ét Adonáy elohèkha; bekhól-lebábekhá ubkhól-nafšekhá ubkhól-meodèkha. Vehayú haddebarím haélle ašer ánokhí metsavvekhá hayyóm ŋal-lebabèkha. Vešinnantám lebanèkha vedibbartá bám, bešibtekhá bebétèkhá ublekhtekhá baddérekh ubšokhbekhá ubqumèkha. Uqšartám leót ŋal-yadèkha; vehayú letótafót bén ŋénèkha. Ukhtabtám ŋal-mezuzót bétèkha ubišŋarèkha. | |||
5. Mosebok, kap. 11, v. 13–21... |
5. Mosebok, kap. 11, v. 13–21Vehayá im-šamóaŋ tišmeŋú el-mitsvotáy ašèr ánokhí metsavvè etkhèm hayyóm; leáhabá et-Adonáy elóhékhèm ulŋobdó bekhol-lebabkhèm ubkhol-nafšekhèm. Venátattí metár-artsekhèm beŋittó yorè umalqóš; veásaftá deganèkha vetiróšekhá veyits’harèkha. Venátattí ŋéseb besádekhá libhemtèkha; veákhaltá vesabáŋta. Hiššámerú lakhèm pen-yiftè lebabkhèm; vesartèm váŋabad’tèm Elohím aḥérím vehištáḥavitèm lahèm. Vehará af-Adonáy bakhèm veŋtsár et-haššamáyim veló-yíheyè matár veháadamá ló tittén et-yebuláh; váabad’tèm mehérá méŋál haárets hattobá ašer Adonáy notén lakhèm. Vesamtèm et-debaráy élle ŋal-lebabkhèm veŋal-nafšekhèm; uqšartèm otám leót ŋal-yedkhèm vehayú letótafót bén ŋénékhèm. Velimmad’tèm otám et-benékhèm ledabbér bám; bešibtekhá bebétèkhá ublekhtekhá baddèrekh ubšokhbekhá ubqumèkha. Ukhtabtám ŋal-mezuzót bétèkha ubišŋarèkha. Lemáŋan yirbú yemékhèm vimé benékhèm ŋál háadamá ašèr nišbáŋ Adonáy láabotékhèm latét lahèm; kimé haššamáyim ŋal-haárets. | |||
4. Mosebok, kap. 15, v. 37–41... |
4. Mosebok, kap. 15, v. 37–41Vayyómer Adonáy el-Mošè lémór: «Dabbér el-bené Yisraél veámartá alékhèm veŋasú lahèm tsitsít ŋal-kanfé bigdéhèm ledórotám; venátenú ŋal-tsitsít hakkanáf petíl tekhélet. Vehayá lakhèm letsitsít ur’itèm otó uzkhartèm et-kol-mitsvát Adonáy váŋasitèm otám; veló-tatúru áḥaré lebabkhèm veáḥaré ŋénékhèm ašer-attèm zoním áḥaréhèm. Lemáŋan tizkerú váŋasitèm et-kol-mitsvotáy; víheyitèm qedoším lÉlóhékhèm. Aní Adonáy Elóhékhèm ašèr hotséti etkhèm méÈrets Mitsráyim líheyót lakhèm lÉlohím; Aní Adonáy Elóhékhèm.» | |||
Emèt vèemuná
(Berre i fellesgudsteneste:
Leiaren seier
“Adonáy Elóhékhèm; emèt.”)
| ||||
... |
Emèt vèemuná kol-zót veqayyám ŋalénu, ki Hú Adonáy Elohénu veén zúlató, vàanàḥnu Yisraél ŋammó. Happodénu miyyàd melakhím, haggóalénu malkénu mikkàf kol-ŋáritsím. HaÉl haggifráŋ lánu mitsarénu, hàmšallém gemúl lekhol-óyebé nafšénu. Haššám nafšénu bàḥayyím, veló-natàn lammót raglénu. Hammadrikhénu ŋal-bamót óyebénu, vayyárem qarnénu ŋal-kol-son’énu. HaÉl háŋosè lánu neqamá beFarŋó, beotót ubmófetím beadmàt bené Ḥám. Hammakkè beŋebrató kol-bekhoré Mitsràyim, vayyotsí et-ŋammó Yisraél mittokhám lehérút ŋolám. Hammàŋabír banáv bén gizré Yam-Súf, veet-ródeféhèm veet-son’éhèm bit’homót tibbàŋ. Ra’ú baním et-gebúrató, šibbeḥú vehodú liŠmó, umalkhutó beratsón qibbelú ŋaléhèm. Mošè ubné Yisraél lekhá ŋanú širá, besimḥá rabbá veámerúkullám: “Mi-khamókha báélím Adonáy, mi khamókha ne’dár baqqódeš, norá tehillót ŋosé-fèle.” Malkhútekhá, Adonáy Elohénu, ra’ú banèkha ŋal hayyám, yàḥad kullám hodú, vehimlékhu, veámerú: “Adonáy yimlókh leŋolám vaŋèd!” Venèemàr: “Ki-fadá Adonáy et-Yàŋaqób, ug’aló miyyàd ḥazáq mimmènnu.” Barúkh attá Adonáy, gaàl Yisraél (Amén). | |||
HaškibénuLeiaren seier | ||||
... |
Haškibénu abínu lešalóm, veháŋamidénu malkénu leḥayyím tobím ulšalóm. Ufróš ŋalénu sukkát šelomèkha, vetaqqenénu beŋétsá tobá millefanèkha, vehóšiŋénu mehérá lemáŋan šemèkha, vehagén báŋadénu. Ufróš ŋalénu sukkát ráḥamím vešalóm. Barúkh attá Adonáy, (Barúkh Hú uBarúkh Šemó), happoréš sukkát šalóm ŋalénu veŋal ŋammó Yisraél, veŋal Yerúšaláim, amén. (Amén) | |||
Vešámerú
Menigheita reiser seg
| ||||
... |
Vešámerú bené-Yisraél et-haššabbát, láŋasót et-haššabbát ledórotám berít ŋolám. Béní ubén bené Yisraél ót hí leŋolám, ki-šéšet yamím ŋasá Adonáy et-haššamáyim veet-haárets, ubayyóm haššebiŋí šabát vayyinnafáš. | |||
| ||||
Qaddíš leŋélla Stort og heilagt vere Hans store Namn (Amén!),
Hans store Namn vere signa, for evig og alltid vere det signa (Amén!); og prisa, og glorifisert, og gjort høgt, og løfta, og æra, og heva, og lovprist, Namnet åt den Heilage, signa vere Han (Amén!), høgt som Han er over all signing, hymnar, lovprisingar, og trøystar som blir sagde på jorda, og sei de «amen» (Amén!). |
Qaddíš leŋélla Yitgaddál veyitqaddáš šeméh rabbá (Amén!),
Yehé šeméh rabbá mebarákh, leŋalám leŋálme ŋálmayyá yitbarákh (Amén!); Veyištabbáḥ, veyitpaár, veyitromám, veyitnassé, veyithaddár, veyitŋallé, veyithallál, šeméh dequdšá, beríkh hú (Amén!), leŋélla min kol-birkhatá, šíratá, tišbeḥatá, veneḥámatá, dáamirán beŋálma, veimrú amén (Amén!). | |||
ŋAmidáOrdet ŋamidá heng saman med verbet ŋamad, som tyder ŋstå’. Ein står under heile ŋamidáen, som blir lesen stille av kvar enkelt. På šabbát har ŋamidáen 7 berakhót (velsigningar):
På yamím tobím er det ein annan ŋamidá. ŋAmidáen for kvardagar har 18 (hebraisk: šemoné-ŋesré) berakhót (i nyare tid utvida til 19). Derfor kallar Ashkenazím ofte ŋamidáen «šmoine-ésre» eller «šmone-ŋésre». Merk at dette namnet er misleiande når det blir bruka om šabbát-ŋamidáen, som berre har 7 berakhót. ŋAmidáen er ei privat bøn som skal seiast med full konsentrasjon og utan avbrot. Mens folk les ŋamidá skal ikkje andre avbryte dei eller snakke seg i mellom. Ein skal heller ikkje svara «amén», «Barúkh hú ubarúkh šemó» og liknande. Kvar seier ŋAmidáen ståande og stille. | ||||
Evige, opn mine lipper,
1: ForfedrarSigna er Du, Evige, vår Gud og guden åt forfedrane våre — Abrahams gud, Isaks gud og Jakobs gud, (egal.: og Saras gud, Rebekkas gud, og Leas og Rakels gud,) den store, mektige og frykta gud, den øvste gud, gjevar av gode gjerningar, eigar av alt, og som hugsar forfedrane si godheit, og som vil bringe berging åt borna åt borna deira for Namnet Sitt, i kjærleik. (šabbát tešubá: Kom i hug oss for livet, Gud, konge, som gler seg over livet: Skriv oss inn i Livsboka, for Di skuld, Gud over livet, den levande Gud. Konge, Hjelpar og bergar og Skjold; signa vere Du, Evige, Abrahams Skjold. |
Adonáy sefatáy tiftáḥ
1: AbótBarúkh attá Adonáy Elohénu vElohé aboténu, Elohé Abrahám, Elohé Yits’ḥáq vÉlohé Yaŋaqób, (egal.: vÉlohé Sará, Elohé Ribqá, vÉlohé Léá veRaḥél,) haÉl haggadól haggibbór vehannorá, él ŋelyón, gomél ḥasadim tobím, qoné hakkól, vezokhér ḥasdé abót, umébí goél libné benéhèm lemáŋan šemó beáhabá. (šabbát tešubá: Zokhrénu leḥayyím, Él mèlekh ḥaféts báḥayyím, kotbénu beséfer ḥayyím, Lemáŋanákh Elohím ḥayyím, Él ḥáy.) Mèlekh ŋozér umošíaŋ umagén; barúkh attá Adonáy, magén Abrahám. | |||
2: Krefter
|
2: GeburótAttá gibbór leŋolám Adonáy, meḥayyé métím áttá. (Om sommaren (mellom pèsaḥ og sukkót): Ráb lehošíaŋ moríd hattál. Om vinteren (mellom simḥát torá og ŋèreb pèsaḥ): Ráb lehošíaŋ mašíb harúaḥ umoríd haggèšem.) Mekhalkél ḥayyím beḥèsed meḥayyé métím beráḥamím rabbím, somékh nófelím, verofé ḥolím, umattír asurím, umqayyém emúnató líšéné ŋafár. Mi khamókha báŋal geburót, umi dóme llákh, mèlekh mémít umḥayyè, umatsmíaḥ yešuŋá. (šabbát tešubá: Mi khamókha áb haráḥamán, zokhér yetsuráv beráḥamím leḥayyím.) Venèemán attá leháḥayót métím; barúkh attá Adonáy, meḥayyé hammétím. | |||
3: Velsigning av Namnet
|
3: Qeduššát haššémAttá qadóš, vešimkhá qadóš, uqdoším bekhol-yóm yehálelúkha, ssèla. Barúkh attá Adonáy, *haÉl haqqadóš* (šabbát tešubá: *hammèlekh haqqadóš*). | |||
4: Velsigning av dagen
|
4: Qeduššát hayyómAttá qiddášta et-yóm haššebiŋí lišmèkha. Takhlít maŋasé šamáyim vaárets. Ubérakhtó mikkól-hayyamím, veqiddaštó mikkól-hazzemanním. Vekhén katúb betóratèkha. Vaykhullú haššamáyim vehaárets vekhól tseba’ám. Vaykhál Elohím bayyóm haššebiŋí melakhtó ašèr ŋasá vayyišbót bayyóm haššebiŋí mikkól-melakhtó ašer ŋasá. Vaybárekh Elohím et-yóm haššebiŋí vayqaddéš otó ki bó šabát mikkól-melakhtó ašèr-bará Elohím láŋasót. Yismeḥú bemalkhutekhá šómeré šabbát veqóre’é ŋóneg, ŋám meqaddešé šebiŋí, kullám yisbeŋú veyitŋannegú mittubèkha, ubaššebiŋí ratsíta bo veqiddaštó, ḥemdat yamím oto qaráta, zékher lemáŋasé beréšít. Elohénu vElohé aboténu, retsé na vimnúḥaténu, qaddešénu bemitsvotèkha, sím ḥelqénu betoratèkha, sabbeŋénu mitubèkha, saméaḥ nafšénu bišúŋatèkha, vetahér libbénu leŋobdekhá bèemèt, vehanḥilénu Adonáy Elohénu, beáhabá ubratsón šabbát qodšèkha, veyanúḥu bah kol-Yisraél meqaddešé šemèkha; barúkh attá Adonáy, meqaddéš haššabbát. | |||
5: Tilbeding
|
5: ŋAbodáRetsé Adonáy Elohénu beŋammekhá Yisraél, velitfillatám šeŋé, vehašéb háŋabodá lidbír betèkha, veiššé Yisraél utfillatám, mehérá beáhaba teqabbél beratsón, uthí leratsón tamíd, ŋabodát Yisraél ŋammèkha. (róš ḥódeš: Elohénu vélohé aboténu, yáŋalè veyabó, yaggíaŋ, yéraè, veyératsè, yišamáŋ, yippaqéd, yizzakhér, zikhronénu, vezikhrón aboténu, zikhrón Yerúšalàyim ŋirákh, vezikhrón Mašíaḥ ben-Davíd ŋabdákh, vezikhrón kol ŋammekhá bét Yisraél lefanèkha liflétá, letobá, leḥén, leḥèsed, ulráḥamím, beyóm roš haḥódeš hazzè leraḥém bo ŋalénu, ulhóšiŋénu. Zokhrénu Adonáy Elohénu bo letobá, ufoqdénu bo librakhá, vehóšiŋénu bo leḥayyím tobím. Bidbár yešuŋá veráḥamím, ḥús veḥonénu váḥamól veraḥém ŋalénu, vehošiŋénu, ki Élèkha ŋenénu, ki Él mèlekh ḥannún veraḥúm áttá. Veattá beráḥamèkha hárabbím, taḥpats-bánu, vetirtsénu, vetèḥezèna ŋénénu bešúbekhá leTsiyyón beráḥamím; barúkh attá Adonáy, hammáḥazír šekhínató leTsiyyón. | |||
6: Takksemd
|
6: HodaáModím anáḥnu lákh, šèattá hu Adonáy Elohénu vÉlohé aboténu leŋolám vaŋèd, tsurénu tsúr ḥayyénu, umagén yišŋénu attá hu. Ledór vadór nodè lekhá unsappér tehillatèkha, ŋal ḥayyénu hammesurím beyadèkha, veŋal nišmoténu happequdót lákh, veŋal nisèkha šebbekhol-yóm ŋimmánu, veŋal nifleotèkha, vetóbotèkha, šebbekhol-ŋét, ŋèreb, vabóqer, vetsáhoráyim. Hattób ki ló khalú ráḥamèkha, hàmraḥém ki lo támmu ḥasadèkha, ki méŋolám qivvínu lákh. (Under ḥanukká: ŋAl hannissím, ŋal happurqán, ŋal haggeburót, veŋal hattešuŋót, veŋal hanniflaót, veŋal hannèḥamót šèŋasíta láaboténu bayyamím hahém, bazzemán hazzè. Bimé Mattityá(hu) ben-Yóḥanan kohén gadól Ḥašmunáy ubanáv, kešeŋámeda malkhút Yaván (hárešaŋá) ŋal ŋammekhá Yisraél, lešakkeḥám mittóratákh, ulháŋabirám méḥuqqé retsonákh. Veattá veráḥamèkha hárabbím, ŋamád’ta lahèm beŋét tsáratám, rábta et-ribám, dánta et-dinám, naqámta et-niqmatám, masárta gibborím beyád ḥalaším, verabbím beyád meŋattím, uršaŋím beyád tsaddiqím, teméím beyád tehorím, vezédím beyád ŋóseqé tóratèkha, ulkhá ŋasíta šém gadól veqadóš beŋólamákh, ulŋammekhá Yisraél ŋasíta tešuŋá gedolá ufurqán kehayyóm hazzè. Veaḥar kákh báu banèkha lidbír bétèkha, ufinú et-hékhalákh, vetíharú et-miqdašákh, vehidlíqu nérót beḥatsrót qodšákh, veqábeŋu šemoná yamím éllu behallél ubhódaá baššém, šeŋasíta ŋimmahèm nés vafèle kén ŋasé ŋimmánu .A. Elohénu nissím veniflaót, beŋét ubaŋoná hazzót, venodè lešimkhá haggadól sèla.) Veŋal kullám yitbarákh, veyitromám, veyitnassé, tamíd šimkhá malkénu leŋolám vaŋèd, vekhol-háḥayyím yodúkha ssèla. (šabbát tešubá: Ukhtób leḥayyím tobím, kol-bené britèkha.) Vihállelú, vibárekhú et-šimkhá haggadól bèemèt leŋolám, ki tób. HaÉl yešúŋaténu veŋezraténu sèla haÉl hattób. Bukk ved det følgjande barúkh: Barúkh attá Adonáy, hattób šimkhá, ulkhá naè lehodót. | |||
7: Fred
|
7: ŠalómSím šalóm, tobá ubrakhá, ḥayyím, ḥén, vaḥèsed, tsedaqá veráḥamím ŋalénu, veŋal kol-Yisraél ŋammèkha, ubárekhénu abínu kulánu yáḥad beór panèkha, ki beór panèkha natáta-lánu Adonáy Elohénu, torá veḥayyím, áhabá vaḥèsed, tsedaqá veráḥamím, berakhá vešalóm, vetób beŋénèkha lebarékh et-ŋammekhá Yisraél berab-ŋóz vešalóm. (šabbát tešubá: Ubséfer ḥayyím, berakhá vešalóm, ufarnasá tobá, víšuŋá, venèḥamá, ugzérót tobót, nizzakhér, venikkatéb lefanèkha anáḥnu vekhol-ŋammekhá Yisraél, leḥayyím tobím ulšalóm.) Barúkh attá Adonáy, hámbarékh et-ŋammó Yisraél baššalóm; amén. Yíheyú leratsón imre-fí, vehegyón libbí lefanèkha, Adonáy tsurí vegóali. Eloháy, netsór lešoní meráŋ, vesiftotáy midabbér mirmá, velimqal’láy nafší tiddóm, venafší kheŋafár lakkol tíheyè. Petáḥ libbí betóratèkha, veáḥaré mitsvotèkha tirdóf nafší, vekhol-haqqamím ŋaláy leraŋá, mehérá hafér ŋatsatám, veqalqél maḥšebotám. ŋAsé lemáŋan šemákh, ŋasé lemáŋan yeminákh, ŋasé lemáŋan tóratákh, ŋasé lemáŋan qeduššatákh, hošíŋa yemínekhá váŋanéni. Yíheyú leratsón imre-fí, vehegyón libbí lefanèkha, Adonáy tsurí vegóalí. ŋOsè šalóm bimromáv, hú beráḥamáv yáŋasé šalóm ŋalénu, veŋal kol-Yisraél; amén. | |||
Vaykhullú | ||||
1. Mosebok, kap. 2, v. 1–3
|
1. Mosebok, kap. 2, v. 1–3Vaykhullú haššamáyim vehaárets vekhól tseba’ám. Vaykhál Elohím bayyóm haššebiŋí melakhtó ašèr ŋasá vayyišbót bayyóm haššebiŋí mikkól-melakhtó ašer ŋasá. Vaybárekh Elohím et-yóm haššebiŋí vayqaddéš otó ki bó šabát mikkól-melakhtó ašèr-bará Elohím láŋasót. | |||
??? | ||||
1. Mosebok, kap. 2, v. 1–3
|
1. Mosebok, kap. 2, v. 1–3
|
Hassafon
©2002–2003
Olve Utne
Oppdatert (updated)
14. januar 2003 -
11. shebát 5763